Újraindulunk egy régivel (retrospektív)

Ihlet és idő nélkül nehéz. Ihlet még csak lenne, hisz itt a három gyönyörűséges gyerkőc, sőt nyersanyag: fotók, videók is vannak dögivel. Valószínűleg az idő hiányzott, a nyugodt körülmények, odafigyelés, a maradék három agysejtet életre keltése az esti órákban. Na de lassan itt a nyár, itt az alkalom…

Mai hír, hogy Lóci számtalan új skillje mellett, egy kiadós csomaggal tisztelte meg a nagy porceláncsészét. Hatalmas dicséretet kapott. Látszott, hogy fürdik a boldogságban, úgy tűnik az ő lelkéhez ez lesz a kulcs…

No, de a blog újraindulásának örömére következzék amivel ma hajnalban nosztalgiáztam,  egy régi fotóalbum. Fura volt, mert akkor még csak Grétus volt velünk… 🙂

Eladáson, költözésen, kórházon túl, egy selfie innen

A múltkor azt mondtam több történt egy hónap alatt, mint máskor három hónapban. Az utóbbi két hétre nem tudom mit írjak…

A legfontosabb dolog talán az, hogy Grétus a gyógyulás útjára lépett. Néhány kétségbeejtő kórházi nappal, s ezen keresztül sok-sok negatív tapasztalattal lettünk gazdagabbak. A magyar egészségügy nagyon nincs rendjén. A látottak talán megérnének egy hosszabb írást, most azonban még annyira rossz emlék, és annyira kimerültek vagyunk tőle, hogy ez mindenképpen későbbre marad…

A lakáseladás kisebb kalandokkal rendben zajlott. A leginkább munkás részét, a költözést a tavaszi szünet, a család és a barátok apraja-nagyja segítette. Köszönjük Nektek! Az albérlet belakása, postaátirányítás, szolgáltatók átíratása, lakhely ki- és bejelentése, gázszivárgás, térdficam, és még sok minden más színezték az amúgy sem unalmas napjainkat. Remélem (bár tudom, hogy nem) nyugisabb hetek elé nézünk…
Néhány kép és a közös selfie-nk az összefoglalóhoz.

A költözés annyira gyors és hatékony volt, hogy még Dodót is majdnem elcsomagoltuk..
Költözés avagy egy Péter, három Attila és a kínai lámpa
Lóri húsvét este már az új hellyel ismerkedett
Grétus eközben megjárta a hadak útját
A tata közben felújította a domaszéki játszóteret
Végre együtt...