Mérlegen a Docó, Grétit rajtakaptuk…

Docóval visszaálltunk a hétfői mérlegelésre: 5 nap alatt, +11 dkg, 5020 gramm.

Gréti ma már nem ment oviba, kb. 90 napig itthon lesz. Ennek örömére a művésznő alakított ma is egy kicsit:

Gréti: – Anya! Ott van még a kullancs Dóri hajában?
Ildi nagyot nézett. (Nem csodálom.) Némi rávezető beszélgetés után kiderült, hogy az eredeti kérdés kb. ez lett volna: benőtt-e már Dóri kutacsa? 🙂

Történelmi dátum: Gréti először vitt olvasnivalót a wc-re. Lefüleltük.

Köszönjük Benedek Eleknek

Ma kellett Ildinek visszamennie a dokihoz kontrollra. (Minden rendben volt.) Mialatt ő átment a rendelőbe, mi a csajokkal és a szentesi mamával plázáztunk egyet. Na nem jutottunk messzire, mert kizárólag az Alexandrában múlattuk az időt. Nem esett volna nehezemre pár százezer forintot elcsattintani… Grétusnak vettem is egy régóta emlegetett és ígért Benedek Elek mesekönyvet: Világszép Nádszál kisasszony címmel (11. kiadás!). Viccesre akkor fordult a dolog amikor Ildi visszaért. Némi kergetődzés után a mozgólépcsőn, Gréti örömmel újságolta, hogy kapott egy mesekönyvet. Ildi természetesen megkérdezte, hogy mi a címe. Erre másodpercnyi habozás után Gréti válasza :
Valami Fűasszony…
Hát kellett ennek a könyvnek ilyen bonyolult címet adni? 🙂 A könyvet persze fel is avattuk. Az első mese a nagy klasszikus, A farkas és a róka esete volt, amit a Magyar népmesék sorozatban anno meg is rajzfilmesítettek. Gréti ezen jókat rötyögött, a homlokát csapkodta a farka butaságán, s kiderült, hogy egy változatát az ovis bábszínházból már ismeri. A második mese A rózsát nevető királykisasszony volt. Ez már már-már igazi fantasy, boszorkánnyal és némi kis izgalommal fűszerezve. Úgy tűnik be fog válni ez a könyv. Talán nem véletlen, nekem az első könyveim egyike volt, amelyet rongyosra olvastam kisiskolás koromban.

Egy nap Domaszéken – fű, búza, borozda

20 óra 48 perc – A lányok a helyükön. Csend van. Ujjé! 😀

Ma először hosszabb időre kiruccantunk Dodóval. Kellett már egy kis levegőváltozás mind a négyünknek. Domaszéken minden adott volt a felfrissüléshez. A mama csodás 4 fogásos ebéddel várt bennünket. Nagy séták a kertben, a tyúkudvarban, a szokásos lólátogatás, hintázás, mászókázás és amint az mindjárt látszik majd, fotózás  is volt rendesen.
De előbb egy kis szösszenet Ilditől és Grétitől. A lovakhoz indultunk át egy kis fonnyadt almával felszerelkezve. Tudni kell, hogy a háztól kilépve az útra  a vele párhuzamos következő bekötő úton laknak a pacik. A két út között télen szántás volt, akkor ott jártunk át, most búza és lóhere növöget. A mama előre felkészített bennünket, ha nem akarunk kerülni, akkor a két vetemény között a barázdán esetleg át tudunk menni a lovakhoz. Ezt Ildi és Gréti is hallotta, mint kiderült csak elvileg, vagy részben… Na megindultunk. Átadva az irányítást a kapuhoz érve/kilépve csak annyit kérdeztem: – Merre megyünk? Kerülünk?
 – Apa én itt a füvön is át tudok menni! – Lendítette kezét előre a 20-30 centis búzára mutatva városi kislányom. Mosolyogva 🙂 próbáltam helyre tenni a dolgokat:
Gréti, az nem fű! Az a szomszéd búzája és azt nem szabad letaposnunk… – Ekkor jött Ildi kiegészítése:
– Gréti van itt egy borozda, majd azon átmegyünk… 🙂 Ezen már majdnem leültem nevettemben. Miután nevetve tisztáztuk, hogy kocsma egyáltalán nincs a láthatáron végül a barázdán közelítettük meg a lovakat…

Szabad találgatni, hogy Ildinek miért jutott eszébe éppen ez a szó! 🙂

Néhány hétközbeni életképpel: KÉPEK ITT.

A panorámakép nagyban

Gréti szépítkezik?

Néha nem ártana egy értelmező szótár Gréti bővülő szókincséhez.

(40 perce a fürdetésnél)
Gréti egy kézzel éppen fröcsköli a vizet az arcára…
Ildi: – Két kézzel mosd meg az arcodat Gréti!
Gréti: – Mindjárt csak laminálom az arcom… 😀

UPDATE
 Lefekvés előtti időhúzó Wc-zés közben történt elmélkedés (Gréti önállóan ül a WC-n és kikiabál a nappaliba)
– Lehet, hogy a wc és a wc papír távoli rokonok?

Formában vagy a gyerek… 🙂

Gréti elmélete szerint…

Ma, kb. 5 perccel azután, hogy hazaértünk Gréti előállt egy elmélettel…
Amit mindjárt ismertetek, de előbb az előzményekről. Gréti tavaly és előtte, utálta a hideget. A hidegebb, +10 fokos őszi napokon is inkább húzott haza a melegbe ovi után… Beceneve ekkoriban gyakran Penészvirág volt. 😉 A napokban itthon voltunk mindhárman, esett egy „kis”  hó, erre kiderült ugye, hogy Gréti imádja a havat, a telet és a hideget, a napi két szánkózás smafu. Konkrétan: hempereg és eszi a havat, s persze már nem fázik, alig lehet hazavontatni… Ezt a változást biztosan több ismerősnek is újságoltuk élőben, telefonban, szóval hallhatta tőlünk azt a kifejezést, hogy ő egy téli-gyerek… Mi jött le ebből Grétinek?
No, ma  alighogy hazaértünk Gréti rákezdett: kezdetnek tételesen felsorolta, ma milyen mesét látott, hallott (reggel ugye ovi, nem volt sok mesenézés, de pl. oviban ma csak egy mese volt a déli, de az is magnóról a kiskakas gyémánt félkrajcárja… blablabla). Szóval négy nap itthoni kényeztetés után nagyon méltánytalannak találta a mai napot a mesélt, a nézett és a hallgatott mesék mennyiségét tekintve. Itt jött a csattanó, az indoklás. A panaszáradat után, mintegy nyomatékot adva szavainak kijelentette: „…Mert én egy téli- és mese-gyerek vagyok.
Igen, Gréti már csak így üzeni: jöhetne egy kis mese. 🙂

Év eleji átállás, pótszilveszter, marcipán

Régen írtunk. Nincs oka, talán csak annyi, hogy a szünet utáni sebességváltás nem ment könnyen. Vissza kellett állítani a bioritmusunkat a munkás hétköznapokra. Grétinek volt is egy kis köhögése a múlt héten, így pár napot kihagyott az oviban. Hát nem mondanám, hogy depis volt miatta… Pénteken Dr.Sanya lejött Szegedre, átvette az egyetemen a három nyelven kiállított igazoló okmányokat. Ebből lett a pótszilveszter Szattisékkal és Dokiékkal. A főzés nem tartott sokáig, jól sikerült az este. Nagy meglepetésünkre Gréti ismét bírta símán éjfélig. Sőt igazából úgy kellett elzavarni aludni.
A Pocaklakó és Ildi jól vannak. Pénteken volt UH, de a Mazsola fedezte a hácsóját, így a dokinak ezúttal nem sikerült betekintenie a lábai közé. Ennek ellenére előkerült az utóneves könyvecske. Ildi és Gréti listázott. Ez már 99% biztonsággal az a lista ahonnan Lilipisti nevét választjuk:
Lány nevek: Abigél (khm), Adél, Alíz, Anett, Csilla, Dominika, Dóra, Emma, Helga, Liza, Luca
Fiú nevek:  Ákos, Áron, Barnabás, Kornél, Márk, Márton
Kiemeltem a  szerintem esélyeseket. 😉

Néhány kép a pótszilveszterről a  ITT.

Végezetül egy vicces Gréti elszólás…
A nappaliban hesszeltünk ma délután, épp mielőtt Gréti gyurmázni kezdett.
Gréti tortát szeretett volna csinálni. Ildi felajánlotta, hogy rakhat rá kis gyertyákat is.
Gréti ezen, amúgy grétisen belelkesült:
Jóóóó… És rakhatok rá matricát is?
– Mat-ricááát? –
kérdeztük Ildivel kánonban –  Gréti a tortára nem szoktak matricát rakni..
Gréti homlok ráncolva, komolyan közbevágott:
Rosszul mondtam, nem matricát, hanem marcipánt
😀

Szegediesen göngyölt Gréti tekercs