Grétinek az utóbbi időben meglehetősen szelektív a hallása: konkrétan gyakran meg sem hallja, ha kérek tőle valamit. Ebből pedig mostanában elég csúnya konfliktusaink adódnak. Ezért miután hétfő este kipucoltuk a csizmákat, Imi leült vele beszélgetni arról, hogy a nem szófogadó gyerekeknek a Mikulás virgácsot is szokott vinni. Erre Gréti reakciója:
„Nem baj, én örülök a virgácsnak, mert az fa, és azt el lehet ültetni, locsolni, gondozni…”
Másnap reggel valóban talált a csizmájában jó szúrós virgácsot. Óvodában menet még elmélkedett róla egy kicsit:
„Remélem jövőre nem kapok virgácsot a Mikulástól. De ha kapok, akkor az remélem nem lesz ilyen tüskés!”