Gréti, a jégkrém és a foci-eb

Régen írtunk már, de az utóbbi időben elég csendesen teltek a napjaink. Ebben a melegben igyekszünk minél kevesebb időt itthon tölteni a lányokkal, így meglátogattuk Aniékat (és a jó kis medencéjüket) Röszkén, kiadtuk Grétit Domaszékre és Szentesre is, ahonnan Imivel és Dórival tegnap jöttünk haza, a nagylány meg a tervek szerint marad a hét végéig. Persze hazajöhet hamarabb, ha hiányzunk neki (értsd ez alatt, hogy Docó hiányzik neki :-)), de ennek az esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő. Szóval mielőtt elindultunk volna haza, Gréti még megkérdezte az apukáját (tudja, hogy én nem ehetek ilyet), hogy eszik-e vele egy kis hűsítő „piramisu” jégkrémet. Mivel Imi nem kért, még megtudtuk, hogy Gréti a mamával megnézi a foci-eb döntőjét és a kékeknek (olaszoknak) szurkolnak. Hazajöttünk. Ma megérdeklődtem Gégétől, hogy nézte-e a meccset, tetszett-e neki, kinek szurkoltak. A válasz alapján azt hiszem a lányunk még nem igazán elkötelezett focidrukker, mert közölte, hogy miután az kékek kaptak két gólt, átváltottak a pirosakra. 🙂