Grétinek életében az egyik fix pont a reggeli ébredést segítő mese. Ma még Szentesen vagyunk, de ezen a programon semmi sem változtathat. Viszont egyszer csak kijött a konyhába és szomorúan kérdezte tőlem és a mamától: „Anya, miért éheztettek engem?” 🙂 Ez jelentette azt, hogy valaki legyen olyan jó, és vigyen már be neki a szobába némi elemózsiát, nehogy lemaradjon valamelyik meséről. Megnyugtatásul közlöm, hogy Gréti kapott enni, vagyis a vészhelyzetet sikeresen elhárítottuk. 🙂