5 Seconds Of Summer – II. rész: Véradás előtt…
Boldog Szülinapot Gréti!
Gréti 13 éves. Hát nem hihetetlen?
Rövid fotósorozat az ünnepeltről:
Kedvenc tantárgy? Gréti.
Szokásos reggeli indulás. Dóri már indulna, hogy első legyen a tanteremben. Ha lehet minden nap. Gréti pedig még aludna, s ha lehet, közelébe se menne az iskolának. A feszültség érezhető kettejük között. Apró mozdulatokkal, elejtett megjegyzésekkel mennek egymás idegeire. Pedig ha nekem ennyi problémám lenne…
Végül elindulunk. Dóri szokás szerint még a ház előtt átadja a táskáját. Aztán általában a kezemet fogva mi megyünk elől, csevegve. Ma nem, mert Dóri a rózsaszín tatyijával pár méterrel előttünk szökell. Lelkesen siet. Így Gréti kerül mellém, beszélgetésbe elegyedünk. A napszakhoz képest egész jól megy, Gréti is beszél. Sőt megnevettet, mert tragikomikus, ahogy érzi, kezeli az élet különböző helyzeteit.
Sok könyvet cipel ma, persze a táskáját nem adja át, amikor kérem. Épp ott tartunk milyennek az idei első benyomások, a tanárok…
„Eddig melyik tantárgy tetszik…?” – szól az aktuális kérdésem.
Gréti 1-2 másodperces gondolkodás után: „Természetismeret.”
„Miért?” – Próbálkozom felcsillanó szemekkel.
„Hát mert egyedül ülök a padban” – mondja tök komoly arccal. Ránézek, „mi vaaan”, aztán elnevetjük, de nem tudom ezen sírjak vagy nevessek. Egy biztos imádom ezt a gyereket. Lesz még dolgunk vele.
Google utca, Szeged
Tegnap az Agórába menet Ildi kérdezi:
– Az jó lesz, ha a Gogol utca felől rakunk ki?
Miközben válaszoltam, hallom hátul, ahogy az egyik lány fantáziája beindul:
– Nem is tudtam, hogy van olyan, hogy Google utca…
Hát ilyen, amikor az embernek „z” + „alfa” generációs gyermekei vannak. 🙂
Így, meg úgy..
Dodó, így akar valamit elérni (pl. még 1 mesét)…
Lóránd, így mondja a kedvenc szavát (nem) bármire…
Gréti, így csapja a szelet edzésen…
A kacsa testrésze…
Gégé csak egyre hosszabb unszolás után hajlandó beszámolni részletesen a suliban történtekről. Persze nem hagyjuk rá, ő pedig borzasztóan unja… Így fordulhatott elő ma egy vicces helyzet.
A matematika órán tanultakról adott számot, s le is rajzolta ezt: > a jelet. Mikor megkérdeztük mégis mi ez, némileg szétszórtan válaszolt: – Hmm… Valami gravitációs jel. 🙂
(megfejtés: relációs jel, avagy kacsacsőr)
Egy lírai nap
Járt nálunk a Mikulás
Van a konyhában egy „nasis-fiókunk”, ebben tartom az édességeket, rágcsálnivalókat. Gréti, ha megkívánja – és persze én is engedélyezem – csak odaballag, és kiválasztja, hogy mit szeretne nassolni. Az elmúlt 3 napban annyiszor járt felénk a Mikulás, hogy kissé túlcsordult az a bizonyos fiók. Gréti meg is jegyezte tegnap este a legutóbbi csomagbontás után, hogy ” jó lett volna, ha virgácsot hoz a Télapó, mert már nem férünk a sok édességtől.” 😀
Nem unatkozunk, telik a július…
Nem álltunk meg a vidámpark óta, csak győzött a lustaság. Most viszont pótolom az elmaradt feljegyzéseket.
Szentes, Kőröstorok
Családlátogatással egybekötve voltunk a Kőröstoroknál is. Ekkor derült ki igazán, hogy a kislányaink vízipockok. Azaz nem. Grétiről már tudtuk, Dóriról legfeljebb sejtettük. Most viszont eljött a bizonyosság ideje, már ami Dodót illeti. Kemény méltatlankodások közepette tudtam csak kiszedni a szederjes ajkú lányokat a vízből. Amint a mellékelt ábra is mutatja Dóri még vissza is szökött volna…
Mártélyi kerékpártúra
A tavaly is voltunk, tehát idén már hagyományteremtő célzattal indult neki a Kőrösy Média csapata Mártélynak. Heten vágtunk neki kerékpárral, Ildiék és még néhányan autóval követtek bennünket. Remek szórakozás volt. Az elmaradhatatlan csónakázás mellett idén fürdöttünk is. Mondjuk főként a vízi pockok (Gréti és Dóri) miatt öltöztem át, de megérte. Míg a Tisza és a Balaton 22-24 fokos mostanság, addig a holtág vize nagyságrendekkel melegebb volt. Legalábbis a tetején, mert amikor bentebb araszoltam éreztem, hogy a felszíntől 1,5-2 méterrel lejjebb már sarkvidéki áramlatok csapják meg habtestemet. A nap egyik fénypontja volt, hogy a halsütőnél finom sült keszeget, süllőt és kecsegét ettünk. Lassan törzsvendégek leszünk a mártélyi halsütőnél, de nem véletlenül. Értik a dolgukat és nem ökör áron adják a vízgyümölcsét. (270 Ft/10dkg keszeg, a kecsege és a süllő 500 Ft/10dkg) A nap gyorsan eltelt, hazatekertünk. Volt darázscsípés és defekt is, de megoldottuk.
Végül következzék a hét, azaz az elmúlt két hét fő híre: Dodó elkezdett önállóan járni. Íme a bizonyíték:
Utóirat egy Gréti aranyköpés (2 perce történt)
Az utcáról szirénaszó. Gégé ugrik, hogy kinézzen. Majd felénk fordulva kommentálja mit látott:
– Anya! Valami bűntudat történt, mert ez egy rendőrautó volt. 🙂
Gréti és Réka galériája
Gréti már tegnap Domaszéket választotta programként. Nem csoda, hiszen Réka is be volt ígérve. Kivittük a nagylányt Domára, aztán vasárnap az Attilákkal családi körben heppáztunk egy szépet a lángolt-bográcsos-paprikás krumpli bódulatában. Gréti és Réka ma is folytatta a rájuk jellemző tréninget. Állathajtás a baromfiudvarban, hintázás, fára mászás és mászókázás, futás, rohanás, ugra-bugra stb… Immár a ranch-en kívül is bóklásztak a hercegnők. Ekkor gyűjtöttek be egy szekéraljnyi virágot a „poros úton” a „hegy” oldalában. Mind ezt persze nem örökítettük meg, mert elfelejtettük. Ám mégis vannak képek, mert Réka és Gréti hirtelen ötlettől vezérelve lízingelte a telefonom egy fél órácskára és szép képeket készítettek… Ezeket most válogatás és formázás nélkül közzétesszük a művészek kívánsága szerint. ÍME!