Gréti sétált egyet…
Gréti sétálni indult, némi rábeszélés hatására… A városnéző túráról képeket is készített. Szerintem egész ügyes képeket. 🙂
Hol voltunk, hol nem…
Hol vagyunk most? Dolgozunk, rohanunk, számoljuk a napokat, mikor lesz hétvége…
Hol voltunk három éve ilyenkor? Na, ez egy kedves emlék…
Retrospektív: régi kedvenc képem
Vázlatok egy gerinckontroll margójáról
Ma Grétivel a klinikán múlattuk az időt. A fél éves gerinckontrollra mentünk. Természetesen minden rendben volt a vizsgálat során, előtte azonban várakoztunk, és ahogyan az lenni szokott, értelmes időtöltésre próbáltuk adni a fejünket. Mivel a Gutenberg-galaxis alkonyán papír nem volt nálunk, ámde digitális eszközökkel volt teli a hm…, zsebünk, ezért egy rajzoló programmal készítettünk portrékat a családtagokról. Gréti kettő, én három remekműért vagyok felelős. A művek természetesen semekkora művészeti élményt sem tartalmaznak, tehetségtelenségünk nyilvánvaló mindenki számára. Ám egyben az unalmas várakozás mementói is, hiszen soha nem születtek volna meg ezek a rajzok, ha nem a 36-os sorszámmal a kezünkben várjuk, hogy a 9.30-as időpontra hívjanak bennünket.
A művekért előre is elnézést kérünk. Három éven felüliek számára a nyugalom megzavarására alkalmasak. Egyébként aki azonosítani tudja a képen szereplő embereket, különleges jutalomban részesül. Majd.
Akkor és most
Cheri, Cheri Lady..
Gréti és az okuláré
Szuper ez az ééélet
Úton vagyunk, jól vagyunk..