Mostanában nehéz pozitív dolgokról beszámolnom. Hiába, nehéz észrevenni az élet szépségeit, ha egyébként hullámzik a tenger a hajónk körül. Például Dodi egyre többet beszélget. Mintha hájjal kenegetnének mikor jön és mondja, hogy „Ap, Ap!”. 🙂 Igyekszem majd megörökíteni…
A lányok Szentesen voltak a hétvégén és sokat fotózta, de sajnos minden kép Szentesen maradt. Én pedig nem nagyon tudtam magammal mit kezdeni mostanában blog ügyileg. Tegnap a bivalylesen/biciklitúrán/dolgozói kiránduláson sem voltam elég motivált a fotózáshoz. Így aztán maradtak a régi idők. Következzen egy kis visszatekintés 2005-re.
Jövő héten a képekkel folytatom. Már kiválogattam őket, elment vele vagy egy órám, de megérte. Gyönyörű emlékeket idéztek fel…