Gréti már tegnap Domaszéket választotta programként. Nem csoda, hiszen Réka is be volt ígérve. Kivittük a nagylányt Domára, aztán vasárnap az Attilákkal családi körben heppáztunk egy szépet a lángolt-bográcsos-paprikás krumpli bódulatában. Gréti és Réka ma is folytatta a rájuk jellemző tréninget. Állathajtás a baromfiudvarban, hintázás, fára mászás és mászókázás, futás, rohanás, ugra-bugra stb… Immár a ranch-en kívül is bóklásztak a hercegnők. Ekkor gyűjtöttek be egy szekéraljnyi virágot a „poros úton” a „hegy” oldalában. Mind ezt persze nem örökítettük meg, mert elfelejtettük. Ám mégis vannak képek, mert Réka és Gréti hirtelen ötlettől vezérelve lízingelte a telefonom egy fél órácskára és szép képeket készítettek… Ezeket most válogatás és formázás nélkül közzétesszük a művészek kívánsága szerint. ÍME!
VOLVOOOOO!
Két hét betegség és rekreáció után ma az első nagyobb kimozdulásomat tettem. Családostól felkerekedtünk egy kis napozás és kikapcsolódás céljából. A Füvészkerthez nem sok kedve volt a lányoknak, így maradt a kényelmes autókázás Mártélyra. Az utóbbi idők legélvezetesebb ebédjét fogyasztottuk, legalábbis szerintem. A menü sült hal (keszeg és hekk), krumplival és palacsintával lefojtva. Ezután jött a taktikai hiba. Teli hassal a holtág. Gyönyörű idő volt, némi sárral. Végigvonszoltuk magunkat a parton, majd pihentettünk volna. Sajnos a második taktikai hiba Dodó altatásával ekkor követezett be. Nem igazán tetszett neki a babakocsiban elpilledés. Helyette inkább hinta, cipelés, majd a fáradtság miatt nyüszögés volt Doci elképzelése. Emiatt persze végül jóval hamarabb el is indultunk vissza, hogy legalább az autóban aludjon egy kicsinyt. Menet közben találkoztunk egy tűzpiros S40-es Volvoval. Mi tagadás szép volt, előttünk ment pár percig és eszembe jutott róla egy régi dal és refrénje. Sajnos ez kevés volt, vagy az interpretációm nem érte el az eredeti színvonalát, mert Ildinek egyáltalán nem volt ismerős a dal. Ezért következzen most itt felidézendő és a KFT zenekar iránt érzett tiszteltem jeléül a VOLVO!
Anyák napi köszöntő Grétitől
Egy kis kirakózás és anyák napja az oviban
Nagyon szeretem a különleges kirakókat. Ani erre emlékezve vasárnap meglepett a születésnapomra eggyel. Ennek a darabnak a különlegessége az, hogy azt kell kirakni, amit képen található egyik szereplő lát. Vagyis teljesen lesz a végeredmény, mint ami a dobozon szerepel. Ez egy 1000 darabos kirakó esetén azért kicsit megemeli a nehézségi szintet. 🙂 Aznap este, miután lefektettem a lányokat, az éppen nálunk vendégeskedő Sanyával nekiálltunk kirakózni. Egész jól haladtunk, így csak két további éjszakára volt szükségem, hogy elkészüljön a mű.
Az oviban pénteken megünnepeltük az anyák napját. Tavaly gyakorlatilag a második percben elsírtam magam, és onnantól kezdve Gégé képtelen volt abbahagyni a sírást. Mondjuk 4 héttel a szülés után talán még belefér, vagy legalábbis ráfoghattam a hormonokra. Idén viszont már nem volt mentségem, szóval nagyon készültünk Grétivel. Büszke is vagyok magunkra, mert nagyon jó hangulatban telt az ünnepség: volt közös játék, meseelőadás és persze az elmaradhatatlan megható versek.
És ráadásnak még néhány kép a két Mancikáról.
Boldog szülinapot Ildi!
Ami kimaradt az előző eresztésből: Doci és a járássegítő.
Illetve ami ma történt: csavargás, játszóterezés, sült halazás (hot-dog, hambi stb.), séta a parton, ártézi víz, gólyakelepelés és szülinapozás.
Boldog szülinapot Ildi! Képek.
Mai Gréti aranyköpés:
Gréti az úton hazafelé végig fecserészik. Nem csoda, mert nagy lányunk odaúton humott egy szerény fél órácskát.
Szóval jövünk a Tisza-hídon. Egyszer csak – mert gondolom más nem jutott eszébe – méltatlankodik kicsit:
– Haragszom a Tiszára, mert nem látszik a „medve” !
– Miii? – kérdezem, de már javítja is:
– Őőő a medre… Így nem tudtunk a víznek a partján sétálni. – Magyarázza a Gréti a menthetetlen poént. 🙂
A szülinapi óta…
Dóri szülinapja óta nem jelentkeztünk. Alapvetően jól vagyunk. Ildi jobban érzi magát a gyógyszerek szedése óta. Persze igazán megnyugtató az lenne, ha hetente látná egy szakorvos a hetente levett laborok után (szerintem), de hát majd a hónap végén… Ami rossz, hogy mi sem látjuk a labor eredményeket. Hogy a 21. században miért van ez így, ha elektronikus úton dolgozzák fel és kerül az orvoshoz is? No ez egy jó kérdés.
Gréti első nagyobb tavaszi kimozdulásakor – Szentesen járt a mamáéknál – menetrend szerint allergiás lett. 4 éve tudjuk, hogy allergiás a gyerek. Minden évben március április fordulóján, illetve nyár végén a parlagfű szezonban náthás és fullad. Voltak is a napokban a fél évre előre kapott időpont alapján a pulmonológián. Gének egyébként csak porra és lisztatkára van kimutatott allergiája. Ez persze ott is van a papírokon. Így aztán a diagnózis adott, a terápia adott: azaz a szokásos gyógyszerezés mellett kerülje a port. Nem mintha áprilisban több por lenne, mint máskor…
Az ilyen apróbb, az egészségügyben tett kirándulások és kiábrándulások után egy kis képes beszámoló lesz még itt az elmúlt két hétről. Volt mit megörökíteni. Docó ugyanis rákapott a hintázásra. Annyira bejön neki, hogy amikor ki akarjuk venni, kapaszkodik, szinte beleragad az ülésbe, aztán ha nagy nehezen eltávolítjuk, még percekig hangosan méltatlankodik az eljárás miatt. Persze a nagylány se sokkal különb. Ahogy Gréti hintázik – gyakorlatilag a holtpontig lökve a hintát – attól meg a hideg ráz ki. 🙂 Voltunk sokfelé: biciklit nézni Grétinek, akvárium alkatrészekért (mert felújítottuk a világítást, szűrést), vettünk pár halacskát is, McDooo-ba is jártunk párszor. Az az igazság ez a sok program főleg Bertinek érkezésének köszönhetően alakult. Berti kacagtatóan kényelmes és ami azt illeti kezd hozzánőni a család feneke. Ennyi önkritika talán belefér búcsúzóul. 🙂 A képek és egy kis vidám szülinapi montázs a tovább után…
„A szülinapi óta…” bővebben
Boldog Születésnapot Dóri!
Boldog első szülinapot Mészáros Dóri!
- Az ünnepelt éppen felavatja az ajándékát, a beszélő zenélő könyvecskét.
- Docó hajat mos, hogy szép és üde legyen holnap a vendégek fogadására! 🙂
Szösszenetek Grétitől
Egyik este arról beszélgettünk Grétivel, hogy ki miért volt már kórházban. Elmeséltem, hogy nekem már kivették az orrmandulámat és a garatmandulámat is. Amikor megkérdezte, hogy mi az, elmagyaráztam, hogy az, amelyiket a doktornéni úgy tud megvizsgálni, hogy belenéz a torkunkba. Erre dr. Gréti összefoglalta a hallottakat: „Akkor van orrmandula, torokmandula és fülmandula.”
Tegnap este hamburgert vacsoráztunk. Gréti nagyon szereti, mert valószínűleg ennek tudható be az aktuális pályaorientációja: „Ha nagy leszek, hamburgerész leszek!” 🙂
Goodbye Jetta, welcome Berti!
A lányok meg feng shui-zták, szóval velünk volt az ERŐ, plusz Tibi kapcsolatai. Így aztán pénteken egy pesti kiruccanás alkalmával hirtelen új autót üdvözölhettünk a családban. Ma felmerült, hogy is hívjuk egyszerűen, röviden a félig-meddig családtag járművet, mert hát a 307SW egy kicsit talán túl műszakis jellegével nem egy könnyen kimondható név. Korábban a Jetta egy nagyon helyénvaló és illő név volt a kiszolgált öreg hölgy számára. Volt némi tanakodás, aztán Ildi mentő ötlete alapján megnéztük a naptárat milyen névnapok vannak március 29-én.
Valami véget ért…
Megint véget ért valami. Dóri hétfőn szopott utoljára. Sajnos ez nem az ő vagy akár az én döntésem volt. Sőt, Docó tegnap hosszú és hangos méltatlankodással adta tudtunkra, hogy nagyon nem ért egyet ezzel. Én is szomorú voltam (vagyok), mert még nem voltam felkészülve rá, hogy elválasszam Dórit. Tegnap ugyanis orvosnál voltam. Most kellett visszamennem az endokrinológiára, hogy kiderüljön, milyenek a laboreredményeim. Mivel az elmúlt kb. 25 évben tünetmentes voltam, így elég nyugodtam néztem a találkozó elébe. Oda is értem 15 perccel a kapott időpontom előtt. Szinte azonnal kijött az asszisztens és rajtam kívül még további 3 páciens papírjait vitte magával. Én be is rendezkedtem arra, hogy hosszú ideig ott leszek, neki is álltam olvasni, de még az első oldal végére sem értem, már szólítottak is. Már ez gyanús kellett volna, hogy legyen… A doktornő szinte ahogy beléptem, már közölte is vele, hogy a T3 szintem háromszorosa a normál értéknek, viszont TSH-t a (pajzsmirigy működéséért felelős hormon) nem termel a szervezetem. A diagnózis: pajzsmirigy túlműködés. Elmondta, hogy gyógyszerekkel jól karban lehet tartani, de a szoptatást azonnal abba kell hagynom. További mellékhatás lehet a fehérvérsejtszám csökkenése, ezért járhatok kéthetente vérvételre, hogy figyelemmel tudják kísérni az állapotomba bekövetkező változásokat. A doktornő még ilyen finomságokat emelt ki, mint szájnyálkahártya-fekély és ízületi bántalmak. Ezek után jött a vérnyomásmérés. Nem is értem, hogy miért volt rá szükség, anélkül is nyilvánvaló volt, hogy alacsony az biztos nem lesz ilyen hírek után. Ehhez képest csak egy 148/91-t sikerült produkálnom. Szép teljesítmény! 🙂 Ezek után hazagyalogoltam (mivel baleset miatt nem járt a 8-as troli) a hangulatos hóesésben (ha-ha), közben mindenkinek elsírtam (szó szerint) telefonon a bánatomat és a híreket. Az már csak a hab volt a tortán, hogy kiderült a csizmám mérsékelten vízálló, vagyis legközelebb csak száraz időben használható. 🙁
De hogy valami jó is legyen a tegnapi napban: elvittem a lányokat fodrászhoz. Nagyon elégedett voltam, mert nem csak hogy Gréti nagyon csinos lett, de Docó is nagyon profin hagyta, hogy megfodrászolják. Azt azért hozzá kell tenni, hogy én sem vagyok kezdő a témában, mert: vittem magammal erősítést (Anyu), egy csomag kukit (kellett is) valamint végszükség esetére cumit (nem kellett). Hamarosan képekkel dokumentáljuk Dóri fodrásznál tett első hivatalos látogatásának eredményét.